Július 3.

A negyedik nap reggelén eső kopogása ébresztett bennünket.

Nagy volt a bosszankodás, hiszen előző nap megbeszéltük, hogy a partközelben iszapdobáló versenyt rendezünk, majd elkészítünk egy paticsfal makettet.

Végül megoldottuk. Reggeli után beköltöztünk az ebédlőbe, ahol ki-ki megtalálta a számára legkellemesebb elfoglaltságot.

A társaság nagy része vígjátékot és mesét nézett. Voltak, akik kézműveskedtek, mások kártyáztak. Hamar elrepült a délelőtt. Az ebéd igazi csemege volt: lebbencsleves töltött káposztával. Most igazán ízlett mindenkinek és repetát is kértek.

Kora délután még folytattuk a délelőtti tevékenységeket az ebédlőben, hiszen az eső nehezen állt el. 4 óra körül aztán kisütött a nap, hirtelen felmelegedett a levegő, és gyermekeink kirajzottak. Már alig várták, hogy elővehessék a focikat, vagy sétálhassanak, hintázhassanak.

Öt órakor Ica néni, a panzió alkalmazottja hozzákészülődött a dagasztáshoz. A program: kenyérsütés.

Az előző napon már feldolgoztuk a liszt útját, így ez megkoronázta a ismeretszerzést. A panzió területén hátul sorakoznak a kemencék. Körülálltuk a területet, a fiúk odahordták a rőzsét a fűtéshez. Aztán előkerült a dagasztó tekenő, a liszt, a víz, a kovász, és Ica néni hozzálátott. Türelmesen magyarázta, hogy milyen mozdulatokkal történik a jó dagasztás. Azt is elmesélte, miből készül a kovász. Nagy érdeklődéssel hallgattuk, majd letakarta a tésztát, hadd keljen.

Amíg a tészta kelt, a témafeldolgozás utolsó részét ejtettük meg.

Beszélő kör módszerrel elevenítettük fel a Szatmárcsekén látottakat. Megbeszéltük, miért csónak alakúak a fejfák a temetőben, hogyan faragják egy darabból.

Szót ejtettünk Móricz szülőházáról.  Érdekes látni a régi parasztházat, amiről honismeret órán tanultak. Ezt az egyet a hazaúton nézzük meg.

Megkelt a kenyértésztánk, Ica néni kiszakajtotta, pontosan egyformára, már rutinból. Ismét körülálltuk a nagy asztalt, ő megmutatta, hogyan kell a sütőlapátra feltenni, majd kemencébe vetni. Miterli Dávid aki szakácsnak készül, nagyon ügyesen berakott egyet. Hamar kisültek a kenyérlángosok, mert most az lesz belőle, de a tészta megegyezik. Már mindenki nagyon éhes volt. Különféle ízesítéssel, mohón ettük. Valamennyien kértünk repetát, nem is volt ránk panasz.

A vacsora után a gyerekek választottak maguknak időtöltést: kártyaparti az ebédlőben a nevelőkkel, filmnézés, majd jött a meccs. A lányokkal az emeleti pici előtérben ismét összejöttünk, de most szatmári népdalt tanultunk. Nagyon szépen énekelték harmonika kíséretével, aztán néhány tánclépést is megpróbáltunk, de helyszűke miatt csak próba maradt.

Izgalmas napunk volt!

Gy.K.