3/6 Régi mesterségek
A mai szakmák nagy hibája, hogy nem az élhető életet ,támogatják’ a megszerzett tudással. Tehát, eladó szak helyett marketing szak van, mely után eladói szakmát kell tanulni. Jó dolog marketinget tanulni, ám ettől nem lesz tele a gyomra az embernek.
A régi mesterségek a létfenntartásra irányultak, azt művészi fokra fejlesztette az egyén. Ezért ember közelibb. Javaslom mindenkinek, legyen két szakmája, egy a mai világnak, egy pedig olyan, amivel értéket alkot a társadalomnak és saját lelkének.
4/6 Családi hagyományok
Minden családnak van kialakult hagyomány rendszere. Ez adja az állandóságot, erősíti az identitást. A nemesi családok szertartásossága is ezt volt hivatott képviselni. Az aprónak tűnő dolgokban vitték tovább a valódi érté
... Tovább »
1/6 Hagyományőrzés, mint divat
Nehéz abból a pozícióból hagyományokat, régi életszemléletet őrizni, mely szerint az a valódi érték, ami a világ számára elfogadott. Bárhogyan is van, akár divatként, akár szívből cselekszi a hagyományok őrzését az egyén, az mindenképp jó: mert megismerünk dolgokat, életünk részévé válik, valódi dísszel ékíti lelkünket, környezetünket, és talán eljutunk odáig is, hogy beépül életszemléletünkbe, és ami még fontosabb, a gyerekeinkébe is.
2/6 Régi tárgyak
A nyolcvanas években divatja volt a paraszti használati tárgyak gyűjtésének, ám más dolog valamit azért magunk körül tartani, mert szép, és megint más egy olyan – alapvetően használható – tárggyal dolgozni, későbbi, esetleges használat céljából elrakni, amihez érzelmi kötődésünk is van.
A régi tárgyak nem csak szívünket melengetik, nem csak
... Tovább »
A párválasztásban is kiemelten fontos volt, hogy a tagok dolgosak legyenek. Az ismerkedés során különféle módon próbálták kipuhatolni, hogy a hajadon kellőképpen munkaszerető-e. A leányt otthon kímélni igyekeztek, de az udvar és a belső terek tisztán tartása az ő feladata volt. Ha a legény – akár váratlanul érkezve – szemetesen találta az udvart vagy elhanyagoltan a szobát, könnyen pontot tehetett a kapcsolat végére.
A menyecskekor nagy változást hozott a leány életében, hiszen attól fogva egy másik családban kellett helytállnia, ahol a házbeli asszonyok mindegyike parancsolhatott neki, számon kérhette munkáját. A hagyományos életforma a nagycsaládi szervezetet tartotta ide
... Tovább »
A munka elsődleges fontosságú volt, hiszen a saját bőrén tapasztalhatta mindenki: ha nem dolgozik erejét megfeszítve, nem kerül meg a betevő falat.
A paraszti gazdaságokat az önellátásra való törekvés jellemezte, a parasztokat a megművelt földdarabhoz mély, bensőséges kapcsolat fűzte; előszeretettel nevezték magukat „a föld népének”.
A földön végzett munka nagyon megterhelő, mindennapos elfoglaltságot jelentett, mégsem összeszorított foggal végzett kötelesség volt, hanem egyfajta dicsőség. Ez az ünnepi jelleg elsősorban a kitüntetett munkáknál, a vetésnél vagy az aratásnál érhető tetten: a gazda az első vetést gyakran böjttel is megszentelte, ... Tovább »
A hagyományos paraszti értékrend egy fontos célra irányult: a túlélésre és az élet továbbadására. Olyan erkölcsi rendszer alakult így ki, mely a mai szemmel nézve akár elviselhetetlennek tűnő életkörülmények között is képes volt biztosítani a társadalom működőképességét és továbbélését. Vajon ennek a rendszernek az alapja: a tisztesség és a becsület, ma is őrzik még értéküket?
Az értékrend legfontosabb tényezője a tisztesség és a be
... Tovább »
A karácsony böjtje, amely a hamvazószerda és a nagypéntek mellett a legszigorúbb, de örömmel vállalt böjti nap. Ilyenkor reggelire csupán kenyeret ettek, csepegtettek rá olajat a katolikusok. Ebédre üres bablevest, mákos gubát ettek. Böjti étel volt a puliszka is, amit finomra őrölt tengeriből készítettek, és tejjel, vagy olajjal megkenve ették. Szinte minden karácsonyi ételnek volt mágikus jelentősége. A baba, a borsó, a mák a bőséget biztosította, a fokhagyma védte az egészséget, a rontás elhárítására diót használtak, a méz az egész életet édessé tette. Egyes vidékeken karácsonykor a kútba dobtak egy almát, vízkeresztkor kihúzták és a család közösen elfogyasztotta, hogy az új esztendőben egészségesek legyenek. Az ünnep fénypontja mindenütt a karácsonyi lakoma. A falusi ház legjobban tisztelt bútordarabja mindig is az asztal volt. Megteríteni csak ünnepeken s
... Tovább »
Évszázadokkal ezelőtt karácsony napján életfát, termőágat vittek a szobákba, amely az évről évre megújuló természet mágikus jelképe volt, a XIX. században feltűnő díszített fenyőfa ezt teljesen kiszorította, jobban mondva helyettesítette.
Miért éppen a fenyőfa? Ezt egy népmonda így magyarázza.
Amikor Krisztus Urunk a Földön járt, a gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Üldözői elől menekülve egy sűrű lombú fa alatt húzta meg magát, ez azonban odaszólt neki: állj odább, mert ha nálam találnak, engem elpusztítanak. Ezzel utasították el féltükben a többi fák is. Az Úrnak ellenségei már a nyomában voltak, mikor egy fenyőfához ért. Alig volt lombja, ezért ágai rejtették el Jézust, aki
... Tovább »
Mi jut eszébe az embernek a karácsony szó hallatán?
Szeretet, ajándékok, hó, hideg és az evés, ivás. A karácsony Jézus Krisztus születésének ünnepe, nem áll egymagában a téli ünnepek között, egész ünnepsor épül köré.
Az ünnepkör kezdete november végére, december elejére esik, neve advent, mely az eljövetelt, az Úrra való várakozást jelenti. Négy ünnepi vasárnap, s egyéb ünnepnapok, szentek névnapjai tartoznak bele. Ilyenkor adventi koszorút szoktak készíteni, amelyet négy szál gyertya díszít. Ezeket egymás után a négy adventi vasárnapon gyújtják meg.Luca széke, Luca pogácsa. Különböző népszokások is kapcsolódnak ehhez az ünnepi szakaszhoz.
Nálunk a legelterjedtebb a Luca székének készítése. December 13-án kezdenek el egy széket készíteni, amit karácsony előestéén fejeznek be. A különlegessége, hogy nem haszná
... Tovább »
A TÁMOP 3.3.14. A-12/1-20013-043-as pályázat „ Népi-nemzeti hagyományápolás, értékmegőrzés” elnevezésű programjának egyik elemeként a pócspetri KOSZISZ Királyfalvi Miklós Általános Iskola tanulói és nevelői ellátogattak testvériskolájukba, a piricsei Eötvös József Általános Iskolába.
Csodás őszi napsütés és szíves házigazdák fogadták a vendégeket. Az egész iskolát megmozgató, a hagyományos őszi munkákat bemutató programba kapcsolódhattak be a pócspetriek. Szilvalekvárt főztek, káposztát gyalultak, kukorica csuhéból bábokat készítettek, szőlőt préseltek és mustot kóstoltak stb.
Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet. Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapít
... Tovább »
s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet. Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapít