A tél és tavasz küzdelmét szimbolizáló, eredetileg pogány ünnepséget - sikertelen üldözését követően végül - a keresztény egyház is elfogadta, és keresztény elemekkel ruházta fel. Bár a farsang hazája Olaszország, Magyarországon a német fasching szót vettünk át a karnevál helyett ezen időszak, és a hozzátartozó hagyományok megnevezésére. Nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően néphagyományokra épül.
A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag
... Tovább »
A farsangot lezáró húshagyó kedd után következik a nagyböjti időszak első napja: hamvazószerda. Nevét arról a hagyományszokásról kapta, mivel a böjti idő egyben a bűnbánat ideje is, az ókeresztény korban a nyilvános bűnösök fejét a püspök a templomban hamuval szórta meg. Ez a szokás — a homlokra hamuval rajzolt kereszt — ma is megtalálható a katolikus szertartásokban.
Böjtölni annyit jelent, mint nemes célért, pl. bűnbánatért, bajok elkerüléséért önmegtartóztatást folytatni egy időszakon át. A nagyböjt az egyházi év része, a keresztény húsvétot előkészítő negyven nap Jézus Krisztus pusztában való böjtölésének emléké
... Tovább »
Szatmárban még századunk első felében is az eleven szokáshagyomány részét képezte a csoportos, házaknál előadott „farsángolás", a cifrafarsangos, a halottfarsangos, a gólyafarsangos, a lakodalmas farsangos, a szamárfarsangos, a medvefarsangos, a terhes-szülő-farsangos, hogy csak a legismertebbeket említsem.
Az asszonyok téli időben szövéssel, fonással készítették el a család ruházatához és háztartásához szükséges vászonneműket, a lányok a* stafirungjukat.
A férfi feladata volt a vászon alapanyagául szolgáló kender megtermelése. Minden parasztembernek volt a földjében kender, amelyet április közepén vetettek el, és augusztus végén már ki is nyűttek, több szálat összefogva, tövestől húzták ki a földből. A kinyűtt kendert kévékbe kötötték, kúpokba rakták, majd vízbe tették, sarat rakták rá és kb. két hétig áztatták. Bogdányban is volt kenderáztató, amelyet 1928-ban csapoltak le. Az áztatás után kihúzták a partra, ahol szárítgatták, majd hazavitték, ahol tová
... Tovább »
