Népszokás tágabb értelemben minden olyan szokás, amely szabályozza a parasztság életét: a munkát, a társadalmi érintkezést, a környezetről való gondoskodást, a hétköznapok és ünnepek egész rendszerét, tartalmát. A népszokás a közösség által közvetített és elfogadott viselkedési minta, életmód.
A népszokások főbb csoportjai a következők:
Naptári ünnepek (pl.: karácsony, húsvét, pünkösd, jeles napok), a gazdasági élet ünnepei (pl.: aratás, szüret, fonó stb.) és az emberi élet ünnepei (pl.: születés, lakodalom, temetés).
Népszokásaink története szorosan összefonódik a magyar nép gazdasági, társadalmi fejlődésével. Szokásaink a mai napig életünket, tevékenységünket szövevényesen behálózzák. A közösségi
... Tovább »
Régen egy-egy falu közösségének megbecsült, elismert tagjai voltak a gyógynövényeket ismerő füvesasszonyok, a kenők, az újszülötteket, csecsemőket gyógyító bábák, az eret vágó borbélyok, a piócás emberek, a csontrakó kovácsok, sőt a látó- és javasasszonyok is.
A tárlaton a valamikori népi gyógyító technikákat, így például a köpölyözést, az érvágást, vagy a nadályozást archív fotókon mutatják be.
Egykor a köpölyözéssel, a szívó hatású köpöllyel a bőrből vért vontak el, hogy a mélyebben fekvő, gyulladt területeken a vérbőséget csökkentsék. A módszer a kezelt területeken a vérellátás javulását, friss vér és oxigén áramlását tette lehetővé. Asztmát, bélbetegségeket, gerincsérvet, vesegyulladást, vesekövet és mag
... Tovább »
